Dealer

Dealer

Már körvonalazódott bennem kép, hogy nyilván az öreg feldob egy kapucnit, baseball sapka alá rejti ősz tincseit, aztán a tömegben összecsap két tenyér egy ismeretlennel, Béla megszerzi a cuccot, aztán riadt arccal fürkészi a tömeget, hogy valami civil ruhás hekus kiszúrta-e az akciót. Na, nem ez volt...

Sanyii.hu
Sanyii.hu
Hétköznapok Humor

Béla, a feszes nyolcvanas szomszéd, elkapott reggel a lépcsőházban: ha van egy pár szabad percem, de tényleg csak akkor, szaladjak már ki vele a piacra, mert ma kedd van és itt a kedvenc dealere... (Itt már bennem volt a kérdés, hogy vajon, ha van kedvenc, akkor összesen mégis hány dealer él Béla szenvedélyeiből?) Aztán folytatta:

– Én már nem élnék vele, de Kati mamát boldoggá teszi... (Mi a picsa, valahogy nincs meg nekem a kép, hogy az öreglány eldobja a két botot, amivel megy, aztán hasis táncot lejt, vagy felszív egy csíkot a kredencről, a porcelán angyalok mellől.)
Akkor ez nem drog, jövök rá, okosan. Nyilván valami illuminati-potencianövelő cucc lehet, hiszen a korukhoz mérten túl gyakran hallatszik át hozzám a kérdés: – Már megint, Béla? Nem sok időm van, de ha ez kell Bélának 60 év házasság után, akkor én nem leszek akadálya a boldogságának. Mondtam:

– Ok, mehetünk.

Már körvonalazódott bennem kép, hogy nyilván az öreg feldob egy kapucnit, baseball sapka alá rejti ősz tincseit, aztán a tömegben összecsap két tenyér egy ismeretlennel, Béla megszerzi a cuccot, aztán riadt arccal fürkészi a tömeget, hogy valami civil ruhás hekus kiszúrta-e az akciót. Na, nem ez volt...

Jó messze álltunk meg a piactól. Mondom, sebaj, ha gebasz lesz, simán lefutom menekülés közben az öreget, őt elkapják, tettéhez mérten bevarrják egy életre, én meg majd úgy teszek, mint aki semmit nem tud. Látom az öreg arcán, hogy nem érti ezt a messze parkolást, de huncut szemében fény gyúlt, így azon kezdtem el morfondírozni, hogy vajon a reggeli torna, ami mindig tangában történik a gangon, metál zenekarok zenéjére, tartja-e annyira karban, hogy ő fusson le engem, aztán a sitten azon gondolkodjak valami nagyfiú előtt pucsítva, hogy ért-e nekem ennyit Kata mama boldogsága?

Nem derült ki. Úgy tűnt, Béla mindenkivel jóban van a piacon is. Fél méterenként üdvözölte valaki, ami egy hatszáz méteres sétán nem kevés ember. Főleg akkor vált ez zavaróvá, amikor már visszafelé jöttünk. Nálam két harminc kilós zsák krumpli, nála a kis autós táskája és vígan integetett a Rózsakrumpli Dealer nevű eladónak. Akinek ezúton is a kurva anyját...

Úgy száz métert tehettünk meg így, amikor patak vízzel a hátamon, megnyúlt kezekkel és teli tüdőből lihegve, azon gondolkodtam, bárcsak tényleg drogot, vagy Viagrát vettünk volna és a hűvös cellában egy óriás kan lesegetné a formás hátsóm, és nem itt ezen a rothadó káposzta és zöldség szagú téren kéne keringőznöm, két baszom nagy zsákkal a vállamon, miközben Béla udvariasan bemutat az összes bennszülöttnek, akik ráadásul mind egytől-egyig néznek hülyének, hogy mi a faszért álltam én a kocsival olyan kurva messze...

 

fotó: Pixabay - Isa Karakus

Ha tetszett a tartalom, javaslom, hogy nézz körül a főoldalon. A statisztikákból úgy tűnik, hogy a hírdetések logikája miatt csak a bejegyzések egy része jut el egy-egy olvasóhoz, így bizonyosan találsz még olvasatlan tartalmakat! Jó szórakozást kívánok! Sanyii



Előző Következő