Tisztesség és Balítélet

Tisztesség és Balítélet

Béla ugye nyolcvan felett bőven, én meg még néhány napja pont fele annyi idősen, teljesen másképpen látjuk a világot. Ő a maga módján egy talpig úriember, engem meg ilyesmivel még sosem vádoltak meg. Ő több éve házas mint amennyi én vagyok...

Sanyii.hu
Sanyii.hu
Hétköznapok

Van ez az interneten terjedő "vers".

Én ások!
Te ásol!
Ő ás!

Ez ugye nem kifejezetten egy cizellált rímeiről híres, szerelem opuszaként velőbe hasító, szem felnyitó, életigenlő alkotás, de tevékenységére fókuszálva, egy másik fénytörésben megfigyelve nagyon mély. Valami ilyesmi az én Bélával fenntartott jószomszédi iszonyom is. Gyakran emlegetem őt humoros környezetben, de valójában ő az én hősöm és talán a mentorom is kicsit...

Béla ugye nyolcvan felett bőven, én meg még néhány napja pont fele annyi idősen, teljesen másképpen látjuk a világot. Ő a maga módján egy talpig úriember, engem meg ilyesmivel még sosem vádoltak meg. Ő több éve házas mint amennyi én vagyok, én meg még egyszer sem adtam meg azt a tisztességet a barátnőim közül senkinek sem, hogy elvegyem.
Amúgy így belehasítva a 44-be, ezt kezdem egy igazi szégyennek megélni. Azt hiszem járt volna néhányuknak egy igazi elköteleződés a részemről. Így utólag belegondolva már fiatalon sem állt jól nekem az a proliduma, hogy a házasság csak egy papír. Azt gondolom ez valójában legprosztóbb dolgok egyike, amit férfi - nőnek kifogás gyanánt csak mondhat.
Mert az mögött nem az a valódi tartalom amit a szavak rejtenek, hanem az a nem is túl látens mondandó, hogy nem vagy nekem elég fontos ahhoz, hogy elvegyelek.
És igen, más férfiak, meg más nők a saját életükben talán úgy vélik amikor ezt mondják egymásnak, hogy ez rendben van így és talán az ő életükben úgy is van, de én a saját életemben egy kicsit bánom és tudom, hogy a lófaszt volt az úgy rendben.

Gyáva voltam meglépni egy ilyen szent köteléket és kölcsönöztem hozzá másik gyáváktól ideológiát... Most úgy gondolom egy nőt a feleségeként büszkén bemutató férfi érti azt, hogy milyen felemelő dolog lehet egy ilyen "papír", mert ez nem a birtoklásról és a másoknak való megfelelésről szól, hanem a valódi szerelemről és arról, hogy ez talán nem múlik el soha.
Hogy dolgozni fogok azon, hogy a másik és én magam is boldog legyek, nem hagyom elsikkadni azt ami ma ilyen fontos... Nem megházasodni az nem egy lázadás a rendszer ellen, hanem az örökös bizonytalanságban tartás egy szofisztikált módszere. Az kérem nettó gyávaság és az önbizalom teljes hiánya...
Vagy önismeret mint nálam, én tudtam mindig, hogy egy ilyen felelősségteljes dologban bizony elbuknék... Ez se sokkal jobb azt hiszem... És, hogy ez a bonyolult okfejtés egyáltalán, hogy kapcsolódik az én Bélámhoz, az még kifejtésre vár azt hiszem.
Béla nem beszél sokat, nem olyan szószátyár alkat mint én, de ha beszél, igenis oda kell rá figyelni.
Egyszer egy véletlen folytán szó esett kettejükről, Béla egy percig sem titkolta, hogy a feleségének nem ő volt az első férfi az életében, sőt az első férje sem. Persze ügyesen kimatekozhattam volna, hogy bizony a saját korukban ők egyáltalán nem házasodtak korán, hiszen mindketten elmúltak 35 amikor kimondták az igent, de valahogy ez nekem nem állt össze elsőre. Még sokadikra sem.... Elcsodálkoztam, hiszen abban a rendszerben, vidéken ahol ők éltek, azért ez nem volt olyan jellemző.

Meg is kérdeztem tőle, hogy a szülei, barátai mit szóltak hozzá, hogy egy olyan nőt vett el aki azért már őelőtte is ÉLT, ahogyan a régiek fogalmaztak azokról akik nem a nászéjszakán szaggatták a szűzhártyát.... Erre Béla a következőt válaszolta, sok gondolkodni valót adva nekem és talán nektek is... 

-Leültem apámmal elmondani neki, hogy miképpen döntöttem. Tudta, hogy nem én vagyok az első se nem a második, annak a nőnek az életében akivel járok, eleinte ment is a vita ezen anyámmal, de a házasság gondolatát apámnak csak az utolsó pillanatban mertem elmondani és anyám sem mondott neki semmit. Ő egy darabig rágta a bajszát nem szólt semmit, félbehagyta a borsólevest, látszólag nem tudta megemészteni azt, amit mondtam, aztán visszajött kezet fogott velem és ezekkel a szavakkal egyezett bele!

"Kisfiam ez a te döntésed, férfi vagy, nem szólok bele mit csinálsz, te tudod kit akarsz elvenni, hiszen egy rendes nőt meg egy kurvát nem az különböztet meg egymástól, hogy hány férfivel volt kapcsolata. Mert egy rendes nő, ha nem találja meg az igazit, de életében többször tisztességgel lezár egy kapcsolatot és újba kezd, az még mindig egy becsületes nő. De ha egy kurva kiáll az útra strichelni, de nem jár arra autó, csúnya vagy más okok miatt senki se viszi el, attól ő még kurva marad."
Azt hiszem, apám korát megelőző haladó gondolkodása sokban hozzájárult ahhoz, hogy a hatvanas években felvállaljam azt a bélyeget ami a házasságunkért a közösség ránk sütött...

Na ilyenkor jut eszembe az, hogy milyen egy gyáva dolog azt mondani a házasságra, hogy az csak egy papír.

 

fotó: Виктория Бородинова és Herz_Koenigin képe a Pixabay -en.

Ha tetszett a tartalom, javaslom, hogy nézz körül a főoldalon. A statisztikákból úgy tűnik, hogy a hírdetések logikája miatt csak a bejegyzések egy része jut el egy-egy olvasóhoz, így bizonyosan találsz még olvasatlan tartalmakat! Jó szórakozást kívánok! Sanyii

 



Előző Következő